Hogyan beszélgess a szüleiddel a fontos dolgokról, mielőtt túl késő lenne?
A beszélgetés a szülőkkel sokszor nehezebb, mint gondolnánk – különösen, ha a jövőről, a pénzügyekről vagy a fontos családi ügyekről van szó. Pedig nem kell rögtön az örökléssel kezdeni. Elég tisztázni, hol találhatók a fontos iratok, kihez lehet fordulni szükség esetén, és hogyan tudnánk segíteni egymásnak. Ehhez mutatunk öt egyszerű kérdést.
Hogyan kezdjünk beszélgetést a szüleinkkel a jövőről?
A szüleinkkel a fontos családi és pénzügyi ügyekről akkor a legkönnyebb beszélgetni, ha nem az örökléssel, hanem a mindennapi biztonsággal kezdjük. Nem kell a vagyonukról kérdezősködnünk, és nem kell mindent egyszerre megtudnunk. Elég tisztázni, milyen ügyekben lenne szükség segítségre, hol vannak a fontos iratok, és kihez fordulhatunk, ha valami váratlan történik.
„Anya, beszélnünk kellene az örökségről…”
Képzelj el egy családi ebédet.
Mindenki jókedvű, beszélgettek, az asztalon még ott a sütemény.
Aztán az egyik felnőtt gyerek megszólal:
„Anya, apa, beszélnünk kellene arról, hogy mi lesz a dolgaitokkal, ha egyszer meghaltok.”
Valószínűleg nem ez lesz az ebéd legsikeresebb mondata.
Lehet, hogy kínos csend következik. Lehet, hogy valaki tréfával próbálja elütni a témát.
De az is lehet, hogy egy szülő megsértődik.
„Miért érdekel ez téged? Még élünk!”
És ezzel a beszélgetés véget is ér.
Pedig a kérdés mögött nem feltétlenül kíváncsiság vagy anyagi érdek áll.
Sokszor egyszerűen aggodalom.
A felnőtt gyerek szeretné tudni, hogyan tudna segíteni a szüleinek, ha valami váratlan történne.
Csakhogy ezt nem mindig könnyű jól megfogalmazni.
Miért nehéz a beszélgetés a szülőkkel a pénzügyekről?
A pénz és a halál sok családban ma is kényes téma.
Sok szülő úgy érzi, hogy a pénzügyi helyzete kizárólag rá tartozik. Nem szeretne beszámolni a megtakarításairól, a bankszámláiról vagy arról, mennyi pénzből gazdálkodik.
Mások egyszerűen nem szeretnének az öregedésre és a kiszolgáltatottság lehetőségére gondolni.
A felnőtt gyerekek oldalán is lehetnek akadályok.
Nem szeretnének tolakodónak tűnni. Nem akarják megbántani a szüleiket. És sokszor maguk sem tudják, mit lenne érdemes megkérdezniük.
Ezért a beszélgetést érdemes egy másik kérdéssel kezdeni.
Nem azzal, hogy „mit fogok örökölni?”, hanem azzal, hogy:
„Ha valamiben segítségre lenne szükséged, tudnám, hol kezdjem?”
Ez egészen más megközelítés.
Öt kérdés, amelyet érdemes feltenni a szüleinknek
Ezeket a kérdéseket nem kell egyetlen beszélgetés során végigvenni. Akár több hét alatt, természetes helyzetekben is előkerülhetnek.
1. Ha néhány napra kórházba kerülnél, milyen ügyekben kellene segítenem?
Ez a kérdés nem a halálról szól.
Hanem a mindennapi életről.
Van-e rendszeresen fizetendő számla? Van-e olyan ügy, amelyet csak az egyik szülő intéz? Tudja-e a másik, hogy hol vannak a szerződések?
Egy váratlan kórházi kezelés, hosszabb utazás vagy átmeneti akadályoztatás is megmutathatja, mennyire fontos, hogy ne minden információ egyetlen ember fejében legyen.
2. Hol tartjátok a fontos dokumentumokat?
Nem kell rögtön a bankszámlák egyenlegéről érdeklődni.
Elég a dokumentumok helyével kezdeni.
Hol vannak az ingatlanhoz kapcsolódó iratok? A biztosítási kötvények? A nyugdíjjal kapcsolatos dokumentumok? A fontos szerződések?
Talán minden egyetlen dossziéban van.
De az is lehet, hogy több különböző fiókban, mappában vagy számítógépen.
Már az is nagy segítség lehet, ha a család tudja, hol érdemes keresni.
3. Van valaki, akit mindenképpen fel kellene hívnunk?
Gyakran nem is a dokumentumok jelentik a legfontosabb információt, hanem egy-egy ember.
Egy régi könyvelő. Egy biztosítási tanácsadó. Egy ügyvéd. Egy távolabbi rokon, aki jól ismeri a család ügyeit.
Előfordulhat, hogy a szülők évek óta ugyanazzal a szakemberrel intézik a pénzügyeiket, de a gyerekeik még a nevét sem tudják.
Egy név és egy telefonszám sok későbbi bizonytalanságot megszüntethet.
4. Van olyan dolog, amire különösen szeretnétek, hogy figyeljünk?
Ez már személyesebb kérdés.
Lehet, hogy a szülőknek van egy családi tárgyuk, amelyhez különösen ragaszkodnak.
Egy könyvgyűjtemény. Egy régi hangszer. Egy fényképalbum. Egy háziállat, amelynek a sorsáról gondoskodni kellene.
Vagy vannak olyan kívánságaik, amelyeket fontosnak tartanak, de még sosem mondtak el a családnak.
Ezek a kérdések sokszor nem a vagyonról szólnak.
Hanem arról, hogy mit tartanak fontosnak.
5. Szeretnétek, hogy segítsek rendbe tenni ezeket az információkat?
A beszélgetés végén talán ez a legfontosabb kérdés.
Nem az, hogy „megmutatod, mennyi pénzed van?”.
Hanem az, hogy „segítsek?”.
Lehet, hogy a szülőknek már régóta szándékukban állt rendszerezni a dokumentumaikat.
Lehet, hogy egyszerűen nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá.
És az is lehet, hogy egyáltalán nem szeretnének segítséget.
Ezt is tiszteletben kell tartanunk.
Mit tegyünk, ha a szüleink nem akarnak beszélni róla?
Nem minden beszélgetés sikerül elsőre.
Előfordulhat, hogy a szülők elutasítják a témát, vagy kényelmetlenül érzik magukat.
Ilyenkor nem érdemes erőltetni.
A cél nem az, hogy hozzáférjünk minden pénzügyi információjukhoz. Nem is az, hogy ellenőrzést szerezzünk az ügyeik fölött.
A cél az, hogy szükség esetén segítséget tudjunk nyújtani.
A szülőknek joguk van eldönteni, mit osztanak meg, kivel és mikor.
Van, aki szívesen elmondja a gyerekeinek a pénzügyei részleteit.
Mások inkább egy megbízható szakembert vagy más családtagot vonnának be.
És olyan is lehet, aki szeretné ugyan rendszerezni a dolgait, de a részletes információkat egyelőre kizárólag saját maga számára tartaná elérhetővé.
Ez is teljesen elfogadható megoldás.
Mi van, ha éppen mi nem beszélünk a saját gyerekeinkkel?
Érdemes megfordítani a kérdést.
Tegyük fel, hogy már felnőtt gyerekeink vannak.
Tudják, melyik banknál vezetjük a számlánkat? Ismerik a biztosításainkat? Tudják, hol vannak az ingatlanpapírok? Hallottak minden olyan megtakarításról vagy kötelezettségről, amely később fontos lehet?
Valószínűleg nem.
És ez természetes.
A legtöbb családban a pénzügyek egy jelentős részét egyetlen ember intézi.
Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg információ kizárólag az ő fejében létezik.
Ha vele történik valami, a többieknek kell összerakniuk a képet.
Sokszor régi levelekből, bankszámlakivonatokból, e-mailekből és bizonytalan emlékekből.
Pedig ezt a helyzetet előre is meg lehet könnyíteni.
Hogyan segít a B120 LifeTresor a családi információk rendszerezésében?
A B120 LifeTresor egyik legfontosabb célja, hogy az életünk során felhalmozott fontos információkat egy átlátható rendszerben tudjuk összegyűjteni.
A vagyontérképben rögzíthetjük a bankszámlákat, megtakarításokat, biztosításokat, ingatlanokat, járműveket és más vagyonelemeket.
Megadhatjuk a fontos kapcsolattartókat, és rögzíthetjük azt is, hol találhatók bizonyos dokumentumok.
A különleges rendelkezések között pedig olyan személyes kívánságoknak is helye lehet, amelyekről a családtagok egyébként talán sosem beszélgetnének.
A rendszer lehetőséget ad arra is, hogy meghatározzuk, kinek és mikor szeretnénk hozzáférést biztosítani az általunk rögzített információkhoz.
Fontos különbség, hogy a B120 LifeTresor nem végrendelet.
Nem rendelkezik jogilag a vagyonunk sorsáról, és nem helyettesíti a szükséges jogi dokumentumokat.
A szerepe inkább az, hogy a fontos információk ne vesszenek el, és a családtagoknak legyen honnan elindulniuk.
Hogyan kezdjünk hozzá?
Nem kell nagy családi tanácskozást szervezni.
Nem kell egyetlen délután alatt áttekinteni a teljes vagyont.
Még az sem feltétlenül szükséges, hogy első alkalommal bármilyen pénzügyi részletről beszéljünk.
Elég egyetlen kérdés.
„Anya, hol tartod a fontos papírokat?”
Vagy:
„Apa, ha egyszer segítenem kellene valamiben, tudnám, kit hívjak?”
Aztán érdemes figyelni a válaszra.
Lehet, hogy csak egy telefonszámot kapunk.
Lehet, hogy kiderül, van egy dosszié a szekrényben.
De az is lehet, hogy egy hosszabb beszélgetés kezdődik.
Egy olyan beszélgetés, amelyre már régóta szükség lett volna.
A legfontosabb családi információk nem mindig dokumentumokban vannak.
Sokszor egyszerűen egy ember fejében.
És talán éppen ezért érdemes beszélgetni róluk, amíg lehet.
