Jónás tanár úr: Betéti társaság és öröklés

Alapvetően bölcsészalkatú ember lévén nemigen igazodom el a gazdasági ügyekben, pláne nem a cégjogban (már maga a szó is rettenetes, nem?) és az öröklés ügyeiben sem. Évekkel ezelőtt mégis kénytelen voltam alapítani egy betéti társaságot, mivel a KATA megszűnésével válaszút elé kerültem: számlaképes maradok-e vagy sem? Elvégre a számlaképesség még az én esetemben is fontos, hiszen elkövetek olykor egy-egy történelmi témájú írást, vagy egy-egy pedagógiai szakcikket, és ezekért (jó esetben!) pénzt is kapok.

Hát emiatt van bt-m, amiben én vagyok a beltag, és a feleségem a kültag.

Örökölhető egy bt? Elsőre nem egyértelmű

De a minap eszembe villant a mostani blogsorozatom kapcsán a kérdés: ha meghalnék, ki örökölné a bt-t? Egyáltalán örökölhető egy betéti társaság?
Bújni kezdtem a netet, búvárkodtam a cégjogban (brrrr…), és a következőkre jutottam:

• A betéti társasági tagság, mint személyes jogviszony, közvetlenül nem örökölhető.
• Az örökösök a beltag vagyoni betétjét öröklik, vagyis a társaság vagyonából őt megillető részt.
• Ennek értékét a halál napján fennálló forgalmi értéken kell megállapítani.

Megszűnik a bt a halálom napján?

Nem. A társaság működése nem áll le azonnal, de csak ideiglenesen marad működőképes:

• A törvény 6 hónapos határidőt biztosít arra, hogy a társaság új beltagot vonjon be, és ezzel helyreállítsa a működés feltételeit.

Mi történik a kültaggal, vagyis a feleségemmel?

A beltag halála után:

• a kültag ideiglenesen átveszi a társaság vezetését és képviseletét,
• viszont a keletkező tartozásokért korlátlanul, saját vagyonával felel.

Ez bizony elég komoly kockázat az özvegyemre nézve. Pontosabban róna, ha nem lenne felelős és alapos ember – de az!

Beléphetnek az örökösök a bt-be?

Igen, dönthetnek úgy:

• hogy belépnek a társaságba (a saját vagyoni hozzájárulásuk nélkül, az enyémet öröklik), vagy
• hogy nem lépnek be, ebben az esetben a társaság elszámol velük, és kifizeti az örökölt vagyoni részt.

A B120 LifeTresor és a „bt-hagyatékom”

És most jön be a képbe a B120 LifeTresor!
Ugyanis készítettem egy listát a halálom esetére arról, hogy mi lesz a feleségemnek és a két gyerekemnek (ők az örökösök) a dolga a betéti társasággal. Ebben összefoglaltam a legfontosabbakat:

• a halotti anyakönyvi kivonatom lesz az alapdokumentum minden további ügyintézéshez;
• öröklési kérdések rendezése, mert habár az én üzletrészem öröklődik is, örökös(ök) csak akkor lép(het) be beltagként, ha a társasági szerződés és a feleségem (mint kültag) ezt elfogadja;
• össze kell hívni taggyűlést, hogy közösen döntsenek a társaság jövőjéről;
• ha ők maguk nem lépnek be, akkor új beltagot kell keresniük;
• új beltag esetén módosítani kell a bt. társasági szerződését;
• a módosítást közjegyző vagy ügyvéd készíti el, majd cégkapun keresztül be kell nyújtani a cégbíróságnak;
• ha fél éven belül nincs új beltag, akkor végelszámolás indul;
• elvileg átalakulhatna a bt egy kft-vé is – de a feleségemet ismerve, ennek kevés az esélye;
• minden változást 15 napon belül be kell jelenteni, különben bírság vagy kényszertörlés jöhet;
• végelszámolásnál a vagyon az örökös(ök) és a kültag között oszlik meg, ha nincs tartozás;
• ha van tartozás, akkor jön a felszámolás, és az örökös(ök) bizonyos esetekben öröklik a felelősséget;
• megszűnéskor ne feledkezzenek meg a bankszámla lezárásáról és az ügyfelek, partnerek értesítéséről sem.

Nem csak teendők – egy kis lelki nyugalom is

Ugye, mennyi a teendő? És ez csak egy betéti társaság. Mi lenne, ha lenne még öt cégem, köztük egy részvénytársaság, három kft és még egy bt?
Brrr… De jó, hogy töritanár lettem, nem nagyvállalkozó!

És most, hogy mindezt leírtam a B120 LifeTresor alkalmazásban az üzletrész kategóriába, megkönnyebbültem. Tudom, hogy ezzel levettem egy terhet a feleségem és a gyerekeim válláról. Ha eljön az idő, nem kell majd kapkodva keresgélniük, tanácstalanul nézniük egymásra, vagy attól tartaniuk, hogy valamit elrontanak.